Sokan olyan fél életet élnek, ami nem méltó az emberhez, mert nem tudják élvezni a jelent, ami a múlt sérelmei, fájdalmai miatt csak egy nagy rakás keserűség a számukra. Nincs jövőképük, nincs hitük, elveszett az emberek iránti bizalmuk.

Nem élnek, csak félnek.

A jelenük csak egy homályos, ködös kép, amit a múlt rátelepedett piszkai, láthatatlanná, élvezhetetlenné tesznek.

Félnek kapcsolatokat keresni, képtelenek azokat úgy kialakítani, hogy azokban az érzelmeik is megmutatkozzanak, elbújnak az álarcaik mögé, nem mutatják be a valós énjüket, csak egy szerep az, amit vállalnak, amikor valakivel kapcsolatba kerülnek.

Félnek a másiktól, az új csalódástól, a másiktól, mindent csak negatívan látnak, nem látják meg az élet szépségeit. Testik ezt pusztán azért, mert valaki, valamikor a múltban kihasználta, becsapta őket és ez rányomta a bélyegét a későbbi életükre.

Igaz, hogy egy bántalmazó kapcsolat után, ami lehet fizikai vagy lelki, nehéz újra bizalmat szavazni az utána jövőknek, de mégis meg kell tennünk, különben soha az életben nem fogunk semmilyen párt találni, senkivel nem leszünk képesek semmilyen kapcsolatot kialakítani.

Éljünk félelem nélkül, úgy, ahogy akkor tettük, amikor bizalommal fordultunk mások felé és nem görcsösen gondoltunk a jövőre. Tegyük le a múlt batyuját, ne cipeljük egy életen át azt, aminek semmi keresni valója nincs a jelenünkben és a jövőnkben!

Az a történet nem most volt, nem holnap lesz, már megtörtént, véget ért...Már nincs, így semmi okunk arra, hogy az elménkkel életre keltsük és valósággá tegyük azzal, hogy arra való hivatkozással megfosztjuk magunkat a valódi élettől.

Nem szabad általánosítani, nem szabad az új jövevényekre ráadni egy olyan ruhát, ami nem az övé, felejtsük el azt a szót, hogy előítélet, engedjük meg, hogy az, aki ezután kerül az életünkbe, tiszta lappal vághasson bele a megismerésünkbe!

Élni, annyit jelent, hogy nem félni!

Ebben minden benne van.

Bizalommal fordulunk az emberek felé, hiszünk mások jóságában, engedjük az embereknek, hogy közel kerülhessenek hozzánk, nem húzunk védművet a lelkünk és a szívünk köré.

A félelem csak egy érzés, csak egy rossz beidegződés attól, ami nincs is és még meg sem történt...