Sok ember életét keseríti meg az, hogy olyan párkapcsolatban él, ami nem hozza a várt eredményt és egy kicsit sem boldog benne.

Ilyenkor lehet és kell is a javításra törekedni, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy mindenki megtegyen mindent a kapcsolatért és a másik félért!
Ha viszont nem sikerül helyrehozni és a régi vagy talán sosem volt fényét visszahozni, akkor el kell fogadni, hogy nem egymásnak lettünk teremtve és a továbblépést kell előre helyezni.

Ez eddig szép és jó, főleg leírva...

De emberek, érző, néha vérző, gondolkodó lények vagyunk, akik a legtöbb esetben keresik a bajok forrását és azok megoldását.

Miért volt ő ilyen, miért úgy viszonyult hozzám, miért nem értékelt jobban, mért nem én lettem neki az egyetlen...?
Számtalan, számolatlan kérdésre keressük a választ.

Lehet úgy felelni, hogy "csak azt kaptad, amit érdemeltél"...

Ez így azért kicsit kemény és fájdalmas kijelentés, nem segít sem a megmagyarázásban, sem magunk helyrehozatalában, csak tovább mélyíti azt az állapotot, amiben érezzük magunkat.

Amikor vége van egy kapcsolatnak és mi vagyunk a szenvedő alanya a szakításnak, akkor sok esetben leértékeljük magunkat, így inkább bátorításra van szükségünk.

De mindezek mellett, nagyon is igaz az, hogy azt kapjuk, amit érdemlünk...pontosabban kifejezve, amit elvárunk, annyira becsülnek, mint amennyire értékeljük magunkat ( persze kivételek mindig vannak).

Ha alacsony az önbecsülésünk, akkor a partnerünk vagy társunk sem fog úgy becsülni, mint egy erős emberrel tenné. Hiszen ha nem becsüljük magunkat, akkor nem vagy alig törekszünk arra, hogy a kapcsolatainkban legyenek elvárásaink és nem teszünk mást, csak szolgáljuk a másik felet és az érdekei szerint cselekszünk...

Ha nem várjuk el, hogy tiszteljenek, becsüljenek, akkor nem is fognak, ha nincs helyes szinten az önbecsülésünk, akkor nem lesz semmi, ami olyan reakciót váltana ki a párunkban, aminek egyáltalán köze van a szeretethez.

Helyes önértékeléssel minimálisra szoríthatjuk annak a lehetőségét, hogy kihasználjanak vagy, hogy lelkileg terrorizáljanak, mert nem fogjuk hagyni, nem fogjuk eltűrni.

Saját magunknak tartozunk annyival, hogy helyreállítsuk magunkat, de vigyázzunk, hogy ne essünk át a ló túloldalára, ne váljunk egoistává!

Értékeld magad, hogy mások is értékesnek találhassanak!

Legyenek elvárásaid, amikből nem engedhetsz, amikor párkapcsolatban gondolkozol, hiszen ha alább adod az igényeidet, akkor már csorbul is mindaz, ami te vagy és az értéked!

A helyes önértékelés szükséges ahhoz, hogy boldogok lehessünk, nem szabad mellőzni!