Vissza kéne menni...

Van amikor vissza kéne menni.
Vissza oda ahonnan el kellett jönni,ahonnan idő előtt el kellett jönni...
Valami félbemaradt,valami megszakadt.
Úgy jöttünk el,hogy nem lett sem lezárva,sem megszüntetve...
Csak eljöttünk,mert nem lehetett már maradásunk.
Vissza kéne menni,hogy lezárjuk de végleg,megszüntessük de végleg,elköszönjünk de végleg...
Nem lehet úgy egy kapcsolatot megszüntetni,lezárni,hogy csak vessző lett oda rakva,ahova pontot kellett volna tenni,mégpedig egy igen erőteljes nagy bumszlit,hogy jól látható legyen.
Ha úgy lesz vége,hogy nincs is vége,akkor kezelhetetlen érzelmi állapotba juthatunk...
Nehéz kikecmeregni belőle...
Úgy nem lehet tovább lépni,hogy egy pár csak félbe lett szakítva.
Nem lehet felfogni,nem lehet megérteni.
El kell jönni...
És vissza kell menni.
Vissza kell menni...
Ahhoz,hogy lezárhassuk a kapcsolatot mindenféle képen pontot kell tennünk a végére.
Ha nem búcsúztunk el végleg,akkor jogosan érezhetjük azt,hogy ott a folytatás lehetősége...
Hatás vagy mosoly szünet alatt nincs kontaktus,nincs se vita,se semmi csak egyedüllét...
Várni arra,hogy majd ő teszi meg az első lépést felesleges.
Vegyük kezünkbe a sorsunkat és tegyük meg mi az első lépést és legyünk olyan bátrak és őrültek,hogy visszamegyünk oda ahonnan eljöttünk már egyszer és nem önszántunkból tettük.
Vissza kell menni,hogy megadjuk neki,a kapcsolatnak és magunknak is az utolsó utáni de most már legutolsó esélyt arra,hogy felélesszük újra azt ami elveszni látszik...
Ne hallgassunk a mindent jobban tudókra!
Csak a szívünk jöhet ilyenkor számításba.
Ha nem lett lezárva,akkor vissza kell menni,hogy lezárjuk és elbúcsúzzunk vagy megbeszélni azt,hogy nem lehet-e orvosolni a vélt vagy valós hibákat és ha úgy érezzük akkor folytassuk egymással.
Nem onnan ahol abbahagytuk,hanem megújulva,szinte elölről.
Elölről de másképpen,fejlettebben,okosabban.
Vissza kell menni,hogy talán utoljára láthassuk,hogy talán utoljára csókolhassuk,hogy talán utoljára megöleljük,hogy talán utoljára megszerethessük,hogy talán az utolsó csokor virágot a kezébe adjuk.
Ha nem megyünk vissza,akkor minden félbemarad,örök lelki ismeret furdalásunk lehet azért,hogy nem tettünk meg mindent és még egyel többet érte,értünk,értem.
Vissza kell menni!
És eljönni de végleg!
Vissza kell menni!
És maradni,ki tudja meddig...talán végleg.