Felnőttek vagyunk, éljük az életünk, ki így ki úgy. Van aki társsal, van aki egyedül.

Akinek nem adatott meg, hogy párkapcsolatban legyen, az nagy valószínűséggel ott volt azok között, akik keresik a párjukat, mert nem mindig jó ha nem felezzük meg az ebédünket soha senkivel.

Aki pedig odáig jutott, hogy elfogadta az egyedüllétet, annak is kisebb-nagyobb vágyai ébrednek a másik nem felé, így szeretne végre együtt lenni valakivel, akivel ha másról nem lehet szó, csak kikapcsolódhasson egy kicsit és elterelje a szürke hétköznapok egyhangúságát.

Ha jól érezzük magunkat akkor is ha egyedülálló a státuszunk, akkor is ébredhetnek buja vágyaink, amit nem jó dolog örökre elfojtani.

Ilyenkor kicsit jobban rákapcsolunk az ismeretségre, nagyobb erővel nyomjuk a gázpedált, hogy legyen végre valaki, aki velünk lesz. Jöhetnek is olyanok, akiknek szimpatikusak vagyunk, akiknek tetszünk, de különféle okok miatt ők nem akarnak elköteleződni, nem akarnak komoly kapcsolatot, hanem csak szórakozni szeretnének.

Nincs ezzel semmi baj, mert nem vagyunk egyformák, az életünk, helyzetünk is más, így ezt el kell fogadni.

A baj akkor kezdődik ha ezt ő maga nem tudja, nem látja be, vagy tagadja és ezért belebolondít bennünket egy komolynak hitt, érzelmekkel teli kapcsolatba csak azért, hogy elérhesse az áhított célt és megtörténjen a testi kapcsolat, ami után lehet, hogy soha többé nem is hallunk felőle.

Nem baj ha valaki nem akar komoly kapcsolatot, ha tudja, hogy miért nem, nem megvetendő, ha ő most csak testi kényeztetésre vágyik.

Ha valaki csak játszani akar az sem baj!

Csak szóljon előre, hogy m,i is tudjuk, hogy mi is úgy álljunk hozzá és ne tápláljunk hamis reményeket, hogy ő lehet az igazi is.

Játszani majdnem mindenki szeret, így játszótársat is lehet találni...de ne ne felejtsük el tudatni az illetővel, hogy nem a férj, illetve nem a feleség szerepével szeretnénk őt illetni!

Felnőttek vagyunk, emberek vagyunk, viselkedjünk is ehhez méltóan, nem hitessük el senkivel azt, ami messze áll tőlünk, aminek még a gondolata is megrémiszt, így ha éppen csak játszani akarunk, mondjuk meg azt is őszintén!

Ha ő nem, akkor tartsuk tiszteletben a döntését és ne háborgassuk, ha pedig igen, akkor meg van két felnőtt ember, felnőtt döntése a felnőttek játékához.

Játszani szabad, sőt kell, de ne keverjük össze a játszmázással, amit csak azért művelünk, hogy mást lássanak, mást higgyenek rólunk és hazug szavakkal érjük el a hátsó szándékunkat!

Játékhoz játszótársat keressünk, válasszunk, ne olyat, aki párkapcsolatra vágyik!