Sokan, sok helyen írják, mondják, tanácsolják, hogy legyünk jól, éljünk jól, érezzük jól magunkat akkor is, ha éppen egyedül élünk és nincs senki, akivel megosztanánk az életünket.

Én is ezt vallom, de, hogy miért olyan fontos, miért alapvető, azt csak az, és csak akkor tudja meg igazán, ha hosszabb ideig, nem 1-2 hónapig eszi egyedül a kenyerét.

Nagyon fontos, hogy ne essünk depresszióba, ha egy olyan szakítást éltünk át, amit nem mi kezdeményeztünk, akkor is őrizzük meg a tartásunkat, ha kőkemény csalódáson vagyunk túl és egy életre szóló álmaink foszlottak szét. Még akkor sem engedhetjük meg azt a luxust, hogy összeomlunk, ha a házastársunk vagy a NAGY Ő tett egy olyan lépést, ami nekünk teljes mértékben hátrányos, mert nélkülünk indult új utakra!

Ha megtörünk, ha összeroppanunk, akkor egy roncs marad csak belőlünk, ami nemhogy párkapcsolatra, de szinte még önálló életre sem alkalmas, így legjobb esetben is csak ápolókkal vagy pszichológusokkal létesíthetünk új emberi kapcsolatot, nem fogunk senkinek se tetszeni, kelleni.

Nem fog senki azért érdeklődni, hogy meg akar bennünket ismerni, csak azért kapunk kíváncsiskodó kérdéseket, hogy sajnálhassanak és aztán megtudjuk a frankót, hogy ez és ez mekkora nagy tuskó vagy mekkora nagy K....mert, hogy elhagyott, felszarvazott...ilyen és ehhez hasonló okosságokkal halmoznak el, amíg azt sugárzod, hogy te egy rakás szerencsétlenség vagy.

Legyen akkor is erőnk az élethez, ha egyedül maradtunk, ha nincs senki, akinek foghatjuk a kezét, akinek az ölelésébe burkolózhatunk, ha szeretetre vágyunk!

Nem attól lesz szép az élet, hogy mindig van benne társunk!

Amíg van olyan ember az életünkben, akit a szerelmünkkel ajándékozunk meg, akkor persze egészen más színvonalú az érzelmi életünk, mert van kivel osztozni a boldogságunkban és örömünkben. De ha egyedül vagyunk, akkor sem állhat meg a Föld, akkor sem lehet világvége!

Fontos, hogy egyedül is jól érezd magad, hogy életben maradhass és megtudjad azt, hogy milyen ember is vagy valójában, hogy megtudjad azt, hogy milyen párkapcsolat és milyen ember lehet az, ami és aki téged maradéktalanul örömmel fog eltölteni!

Fontos, hogy egyedül is teljes életet élj, hogy ne szükségből létesíts újabb kapcsolatot, hanem "csak" szeretetből, szenvedélyből!

Ha egyedül is jól vagy a bőrödben, akkor nem támasz, nem hazug és olcsó vigasz lesz az az új kapcsolat, amit majd valamikor létesíteni fogsz egy olyan emberrel, akinek nem egy ápoltra, nem egy istápolásra szoruló ember kell, hanem egy olyan, aki egyedül is tökéletes, tipp-topp állapotban várja türelmesen sorsa még jobbra fordulását.

Fontos, hogy egyedül se csak a borút és a fájdalmat lássuk és érezzük, mert aki csak a pesszimizmusával tudja felhívni magára a figyelmet az csak olyan emberrel fog kapcsolatba kerülni, aki vagy ápolgatja, vagy olyat, aki még jobban leigázza, mert uralkodni fog felette, mert nem talál benne semmi olyat, ami értékelhető, szerethető, tiszteletre méltó lenne.

Egyedül is olyan, példa értékű módon kell élnünk, ami elismerést, figyelmet, tiszteletet, irántunk érzett vágyat ébreszt mások szemében és vágyjanak arra, hogy valamilyen módon részesülhessenek abból, ami mi magunk vagyunk és kívánják azt, hogy velünk legyenek!

Azért fontos egyedül is jól érezni magunkat, hogy pótlékok, támaszok, kiegészítések helyett társat, kísérőt, új szerelmet találjunk!

Érezd jól magad, szeresd, tiszteld, becsüld magad és éld meg az életed!

Ülj le egy székre, helyezd magad kényelembe, tegyél magad mellé egy másikat és várj türelmesen!

Lesz, aki melléd akar ülni!