Amíg mástól várod el, hogy majd ő boldoggá tesz addig nem leszel az.

Ha az örömöd attól függ, hogy ő mit és, hogy tesz, akkor belesétáltál egy olyan csapdába, amiből nehezen találod meg a kiutat.

Amíg más döntéseire vársz, addig csak az időd pazarlod.

Amíg más választása kell ahhoz, hogy boldog legyél, addig minden örömöt tőle teszel függővé, így egyedül soha nem leszel az.

Amíg kell valaki, hogy te boldog legyél, addig nem, de még utána sem leszel az, ha megérkezett.

Jól fogod érezni magad vele, de boldog nem leszel. Nem lehet célnak kitűzni a boldogságot, az nem egy állomás, ahova meg kell érkezni, nem a célszalag után lehet elérni.

A boldogság útközben van, ott lehet megérezni. A cél az csak siker, egy pillanatnyi öröm, amire egy érem emlékeztet majd a későbbiekben.

A boldogság az ott van mindenhol, úton, útszélen, fában, madárban, virágos réten...csak észre kell venni, meg kell hallani, fel kell fedezni.

Amíg mástól várod el, hogy megmutassa, addig csak azt fogod megtudni, hogy mi az ami őt boldoggá tette, hogy mi az ami neki jó...te nem fogod érezni.

Amíg mástól várod el, hogy azzá tegyen, addig soha nem érzed majd magad boldognak. Eléred, hogy lesz társad, hogy teljesítette a vágyad, hogy elvitt oda, ahol még senki sem járt...de ez egyik sem boldogság.

Amíg mástól várod el azt, amit neked, egyedül kell megélned, addig csak vársz, de nem látsz...

Amíg mástól várod el, addig egyedül csak félsz, de nem élsz...

Amíg feltételhez kötöd az érzést, addig saját börtönöd rácsai mögül látod csak a világot...