Nagyon sok ember él úgy, hogy megbánja korábbi életében hozott döntéseit, amik akkor helyesnek tűntek, de a mai ésszel átgondolva, a mai helyzetbe átültetve hibásnak tűnik és ez miatt lelkiismeret furdalást érez...vagy a mai kapcsolatát a régihez hasonlítja és a korábbi embert helyezi előtérbe, mint követendő példa...

Sokszor esünk abba a hibába, hogy azon agyalunk feleslegesen, hogy mi lett volna ha...

Mostani párunkat ahhoz hasonlítjuk, aki valamikor, valahol minket boldoggá tett...

Bezzeg ha a Hufnágel Pistihez mentem volna...

Mi lett volna ha?!

Nem helyes a múlt döntésein rágódni, még akkor sem ha az olyan irányba változtatta meg az életünket, amit nem szeretünk vagy csak más mint azelőtt.

Régi döntést nem hozhatunk helyre azzal, hogy utólag csak rágódunk rajta, és ezzel mókuskerékbe lökjük magunkat, amiből ki sem tudunk ugrani.

Mi lett volna ha, akkor igent mondasz Huffnágelnek?

Más lett volna minden, más lenne a neved, mások lennének a körülmények, gyermekeid nem barnák, hanem talán szőkék lettek volna...

De akkor nemet mondtál.

Akkor az volt a helyes döntés, mert akkor, abban az érzelmi állapotban, azokban az életkörülményekben az volt a leghelyesebb, legjobb döntés amit hozhattál...

Hosszú évekig el is fogadtad és szeretted a döntésed következtében kialakult életed...

Akkor semmi okod arra, hogy azért keseregj ami jó volt, de csak volt valamikor, valahol.

Semmi okod arra, hogy a mostani éltedbe teremts abból valóságod, ami a múltidőben jó volt.

Ne hasonlítsd össze a mostani párodat senkivel akivel korábban kapcsolatod volt, főleg nem mond neki azt amit Paula mondogatott Gézának, hogy

Bezzeg ha a Huffnágel Pistihez mentem volna feleségül!

Ezzel egyrészt az őrületbe, a bizonytalanságba taszítod a párodat, de magadban is megteremted azt, hogy őt és a jelent nem fogod szeretni, a vele való kapcsolatban pedig nem látsz, nem érzel jövőt, hiszen semmi bizodalmad nincs...mindig csak a múltat hánytorgatod fel előtte.

Mi lett volna ha?

Más lett volna!

Máshol élnél, mással élnél...

Ahelyett, hogy összehasonlítod a mostani életed, és minden szereplőjét a múlttal, válaszd azt a lehetőséged, hogy szeretsz mindent ami a mostról és a jövőről szól!

Ha pedig nem jó a helyed, ha nem vagy boldog...akkor változtasd meg a körülményeket, változtass helyet, ha nem javítható az ahol és amiben élsz.

Ne úgy változtass, hogy Huffnágel Pistit csinálsz a Gézából!

Ne akard egy korábbi kapcsolatodban élő ember jellemvonásait ráilleszteni a mostanira!

Lehet, hogy az akkor ott és abban az emberben jó volt és tetsző...de az Pisti volt, ez meg Géza...

Ez pont elég arra, hogy nem lehetnek egyformák...mindenben mások.

Találd meg azt a mostban ami szerethető, ami becsülhető annyira, hogy amikor eléd jön a Hufnágel képe, csak mosolyogja rajta és emlékeidben nem csak az ő becses jelleme jelenik meg, hanem az is, hogy akkor és ott miért nem válaszoltál igennel, amikor megkérte a kezedet!

Mi lett volna ha?

Más lett volna minden.

De nem úgy lett, hanem így.

Ha akkor jó volt, nem biztos, hogy most is az lenne...sőt valószínűleg nem lenne sem jobb, sem boldogítóbb a mostaninál.

Ne hagyd, hogy a múlt szép emlékei előtérbe helyezkedjenek a jelen rovására!

Azok csak emlékek, odavalók, ahol születtek, a múltba.

Ne hasonlítsd össze egy emberedet se senkivel, ne add rá azt a ruhát, ami valamikor, valakire tökéletesen passzolt...

Ne add rá, mert nem rászabták, neki kényelmetlen lesz, nem várhatod el, hogy jól érezze magát benne! Nem fogja...mert vagy nagy...vagy kicsi.

Bezzeg ha a Huffnágel Pistihez mentem volna...

Ha ez eszedbe jut, akkor az is derengjen fel előtted, hogy miért nem mondtál neki igent, miért nem bíztál benne annyira, hogy nyugodt szívvel hozzámenj!

Meg volt az oka annak, hogy nem ő lett a kiválasztottad, meg van az oka annak, hogy az akkori éltedben nem ő volt a megfelelő...

Ne mégis úgy érzed, hogy ő most is boldoggá tenne ugyanúgy mint akkor, hogy ő most is ugyanúgy szeretne mint akkor menj vissza hozzá de ne hasonlíts hozzá senkit!

Bezzeg ha a Huffnágel Pistihez mentem volna feleségül...

De nem mentél.

A "mi lett volna ha" kérdésnek kb annyi értelme és súlya van, mint annak, ha azon agyalok, hogy ha akkor nem a kék, hanem a zöld pólót veszem fel...

Bezzeg ha a Huffnágel Pistihez mentél volna...

Bezzeg ha Gáza a Marcsi kezét kéri meg és ő igent mond...

Kár agyalni azon, hogy mi lett volna ha.

Mert nem lett.