Sokszor, sok embertől, így tőlem is hallhatjuk, olvashatjuk, hogy az empátia gyakorlása alapvető fontosságú egy párkapcsolat normális működéséhez.

Ez igaz is, hiszen megengedőnek, elfogadónak, megértőnek kell lennünk ha egy emberrel tartósan kapcsolatban szeretnénk lenni.

Meg kell engednünk neki olyan dolgokat, amik a személyi szabadságát, szuverenitását jelentik és megőrzik, nem zárhatjuk be egy ablaktalan szobába magunk mellé, hogy csak mi lehessünk az egyetlen inger forrása!

El kell fogadnunk a számunkra szokatlan dolgait, esetleg olyan időtöltéseit ami nekünk idegen!

Meg kell értenünk az ő tulajdonságait, meg kell értenünk, hogy ő miért lett olyan amilyen!

De...

Ha túlzásba visszük a megengedést, elfogadást és a megértést, akkor már nem is lesz fontos az, hogy magunkkal is tudjunk foglalkozni és, hogy a párkapcsolatban a mi saját vágyaink is kielégítést nyerjenek.

Mivel az empaták, akik a nevükben jelzik a legjobb tulajdonságukat, ( ami egyben a legsebezhetőbb pontjuk) érzékenyek a külvilág ingereire, mások lelki és érzelmi állapotára, nagyon jól tudják, zsigereikben érzik mindazt amit a másik szavak nélkül is sugároz.

Az empaták úgy működnek mint egy nagyon érzékeny adó-vevő...úgy nyelnek el minden adást, mint ahogy a szivacs felszívja a kiborult folyadékokat, minden adást éreznek, mindent eltesznek magukba, minden érzelmi ingert megéreznek, de nem mindig értenek.

Az empaták sokfélék, mégis egyedülállóak. Rendkívül érzékenyek az emberi energiára és az érzelmekre. Hajlamosak elnyelni más emberek érzelmeit és energiáját, és ez nagyon negatív dolog lehet, ha negatív emberekről van szó. Elég ritka dolog, hogy egy empata megossza másokkal ezt az adottságát.

Az empaták különleges, érzékeny emberek, szinte túlérzékenyek.

Az empata mindig ott van ha valaki segítségre szorul, mindenben lehet rá számítani, mindenben a másik fél érdekeit figyeli.

Ők azok, akik a saját vágyaikat háttérbe helyezik.

Nem azért mert magukat értéktelennek tartanánk, vagy kicsi lenne az önbecsülésük, hanem az adó fél által küldött ingereket olyan erősen érzik, hogy magukra nem mindig marad már energiájuk.

Szeretik elrejteni mások elől azt a tulajdonságukat, hogy ők valójában nagyon is érzékenyek, amiből kifolyólag rendkívül sebezhetőek... Teszik ezt azért mert nagyon is jól tudják, hogy ezt mások kiválóan kihasználhatják...ők pedig hagyják, pedig nem akarják.

Az empaták utálják a kényelmetlen, kellemetlen, nem természetes szituációkat így másokat is szeretnek ettől megkímélni...nem veszekszenek, csak vitatkoznak, nem szólnak rád csak óvva intenek...max tanácsot adnak.

Mivel érzékenyen reagálnak mások, így a társuk lelki és érzelmi állapotára, így ők maguk is olyan állapotba kerülnek mint azok akik őket körülveszik.

Nagyon nagy szükségük van az "én időre" mert a külvilág ingerei lefárasztják őket, hiszen cipelik azokat, így elfáradnak és az egyedül töltött idő alatt tudnak csak regenerálódni, megpihenni.

Nagyon nem szeretik a tömeget és nehezen is viselik el hosszú távon ha esetleg nagy városban kell megélniük, az az a hely ami túl sok ingerforrással árasztja el őket.

Nagyon szeretik a természetet, mert ott találják meg azt a békés állapotot amire mindig is vágytak és vágynak.

Ott érzik a legjobban magukat, ahol minden eredeti, minden természetes és ahol nincsenek hamis érdekek és játszmák és mindenki őszintén viselkedik.

Ők tulajdonképpen nagy gyerekek naiv módján élik az életet, mindenkiről a jót feltételezik, mindenben a szépet és a jót keresik, azt hiszik, hogy mindenki CSAK jó lehet...

Távol áll tőlük az, hogy érdekből létesítsenek kapcsolatokat, ők nem nyereség vágyból vannak együtt valakivel, ők "csak" szeretnek...és arra is vágynak a legjobban, hogy őket "csak" szeressék és ne bántsák.

Nekik nem lehet hazudni, mert megérzik azt ha valaki álarcok és érdekek mögé bújva közeledik feléjük.

Nem mindig tudják, hogy a másik miért olyan amilyen, hiszen nem gondolatolvasók, csak érzik, hogy valami nem stimmel vele kapcsolatban.

Képesek túl sokat adni, mert szeretnek adni mindabból ami a sajátjuk, ami a saját énjük.

De sajnos saját magukat háttérbe helyezve teszik mindezt...

Kiváló céltáblái tudnak lenni az érzelmi manipulátoroknak, mivel érzik, hogy ők azok, akik igazából segítségre szorulnak...az érzelmi zsarolók pedig jól tudják, hogy ők majd úgyis mindent megbocsájtanak majd, így szabadon garázdálkodhatnak velük és mellettük.

Bármit is kövessen el velük szemben valaki, nem az lesz az első, hogy hibaként felróják neki...ők még akkor is meg akarják érteni a másikat, amikor az már más ágyában fetrengve alázza éppen porig őket.

Az empaták, az érzékenységükből adódóan könnyen hozhatók stresszes állapotba...negatív ingerként élik meg a mai rohanó világ minden baját...ha túl sok dologgal kell foglalkozniuk, ha túl sok problémát kell megoldaniuk, akkor elfáradnak már azelőtt, hogy fizikailag bármit is tettek volna.

Ne gondoljuk azt, hogy az empaták gyengék, ők igazából nagyon  is erősek. Ugyanakkor rendkívül megértőek és nagyon értékesnek találnak minden emberi lelket. Képesek meglátni a napsütést bármilyen viharban.

Az empaták rendkívül szerető emberek.

Ők azok akik minden játszma és érdek nélkül tudnak belelépni és benne élni egy kapcsolatba.

Valódi szenvedéllyel törődnek a szeretteikkel és a társadalom egészével, ami néha túl nagy terhet is jelenthet nekik, mivel mindent problémát a gyökerektől, annak eredetétől vizsgálnak, nem tudnak felületesek lenni.

Ha egy empata szeret, akkor nagyon mély szeretetre képes.

Az őszinte, érdekmentes szeretet az amit ad és amire ő maga is vágyik, akkor érzi csak jól magát egy kapcsolatban ha nincsenek álarcok és nincsenek aljas játékok.

Mélyen gyökerező megbecsülést éreznek valamennyi ember iránt, akik részei az életüknek.

Ők a leghűségesebb szerelmesek és olykor a legjobb barátok, akikre valaha is vágytunk!

Sajnos a naivitásuk, mindent elfogadó tulajdonságuk miatt sokszor kihasználják őket az életben és a párkapcsolataikban is...

Ők azok akik, ha egy nárcisztikussal kerülnek kapcsolatba akkor hagyják, megengedik neki, hogy az utolsó csepp vérüket is kiszívják...és még ők próbálják a másikat megérteni.

Nehezen viselik az örök panaszkodókat, rendkívül lemerülnek ha egy energia vámpírral találkoznak...visítva menekülnek a pesszimista emberektől és attól amit ők sugároznak...

Áldás vagy átok empatának lenni?!

Áldás mert kifinomultan érzékenyek, őszinték, nyitottak, teljesek, szeretőek...

Átok, mert túlérzékenyek, kihasználhatóak, befognak minden "rádióadást" amit a közelükből küldenek feléjük, így a sok negatívum őket is lehúzhatja mind agyilag, mind lelkileg, mind testileg...