Nem mástól kell elvárni, hogy boldoggá tegyen, nem másban kell keresned a saját örömeidet!

Magadban kell megtalálnod, hiszen csak ott van, mert ott lehet! Nem tudod megfogni, de érezni nagyon is. Ha meg van, ha megtaláltad, ha érzed, soha ne engedd el, soha ne add oda senkinek, semmiért, bármit is ígérjen cserébe!

Elég ha egyszer engeded, hogy elhagyja a szívedet, a lelkedet, elég  egyetlen pillanatra elengedned, és már el is hagy a boldogságod. Rögtön utána kitölti a helyét valami más érzés, megtelsz vágyakkal, kívánságokkal,te leszel a megtestesült türelmetlenség.Várod, hogy milyen élvezetekben lehet részed, hogy kaphatsz az élettől. De ha ki is elégíted a vágyad, nem lesz vége a sóvárgásnak, mert minden élvezet kivált egy másiknak a hiányát.

Így pedig mindig hiányozni fog valami, ami nem más mint a boldogság!

Ne engedd el, ne add el!