Minden egészséges párkapcsolat attól működik jól és tartható fenn, ha a benne élő felek egyenértékűek és senki sem kerül a másik fölé.

Soha nem vezet jóhoz, ha az egyik fél uralkodik, és átveszi minden felett az irányítást. Persze mindig kell, hogy valaki helyes úton tartsa a kapcsolatot, de ez úgy jó, ha egyszer az egyik, máskor a másik teszi, mindenki egyengesse az utat, amin járnak.

Nem egészséges ha valaki úgy kezeli a párját, hogy azt kihasználja, csak egy eszköznek kezeli, aki épp csak akkora becsben van tartva mint egy komorna, komornyik vagy csak egy szexjátékszer.

Senki sem azért lép valakivel kapcsolatba, nem azért alakít ki életközösséget, hogy aztán legyen kit szolgálni, isteníteni, dicsőíteni. Aki egész emberként ismerkedik meg valakivel az a másik boldogsága mellett a sajátját is szeretné megélni, hiszen nem szolgának, alattvalónak szegődik mellé, hanem társnak, akinek nem csak kötelezettségei, hanem jogai is vannak.

Joga van a boldog élethez, joga van az önfeledt párkapcsolathoz.

Azért mert velünk van még semmi sem jogosít fel bennünket arra, hogy ne becsüljük, tiszteljük, vagy uraljuk, rosszabb esetben lelkileg vagy fizikailag bántalmazzuk.

Senkinek nem szabad elfelejteni, hogy ő is ér annyit mint a másik, ne tartsa soha fontosabbnak vagy nála értékesebbnek a párját!

Azért mert tiszteli, becsüli, szereti még nem kell őt nagyobbnak tartani saját magánál!

Ha magunkat alul, a párunkat felül értékeljük, akkor mi magunk vagyok az, aki miatt olyan kapcsolatban találjuk magunkat, ahol kevéske jut nekünk, mert nem is tartjuk fontosnak, hogy kapjunk, megelégedünk azzal, hogy adunk.

Ha nem becsüljük magunkat pont annyira mint a társunkat, akkor ő is elkövetheti azt a hibát, hogy nem veszi észre az értékeinket, és ugyan tudat alatt, de mégis kevésbé fog bennünket becsülni, nem úgy mintha tisztában lennénk saját magunkkal és helyes önbecsüléssel élnénk.

Nem biztos, hogy csak az a hibás, aki kihasznál.

Teszi mert megteheti, teszi mert hagyják neki.

Aki egészséges éntudattal, helyes önértékeléssel lép kapcsolatba az nem fogja soha megengedni, hogy használati tárgy váljon belőle és nem fog áldozatává válni senkinek.

Soha ne adjuk alább, soha ne felejtsük el, hogy mi magunk pont ugyanolyan értékesek vagyunk mint Ő!
Ha ezt nem ismerik el, ha megkérdőjelezik és alul akarnak becsülni, akkor ott nincs semmi keresnivalónk, távozzunk emelt fővel, büszkeséggel még azelőtt, hogy lealacsonyodva, kihasználva, elértéktelenedve éljünk valaki mellett csak azért, hogy ne kelljen egyedül lenni!

De fordítva is igaz, mi magunk sem lehetünk uralkodóvá, a másik fél értékeit sem szabad szem elől téveszteni, ő pontosan ugyanolyan értékes mint mi magunk!

Minden párkapcsolat két félből áll, és nem 1/4+3/4ből!