Mindenki azt szeretné ha az a párkapcsolat, amiben él az önfeledt és boldogító lenne, hiszen akkor élünk jól, akkor vagyunk OK állapotban, amikor a párkapcsolatunkban minden a legnagyobb rendben van.
Ha nem vagyunk boldogok valaki mellett és mégsem lépünk tovább onnan, akkor folyamatosan adagolunk magunknak egy olyan mérget, ami nagyon lassan öl, de olyan hatása van, ami miatt a lelkünk meg fog halni, és azt a hatást érjük el mintha kemoterápiát kapnánk.
Valamire jó a kapcsolat fenntartása, valamilyen célt elérünk vele, mert kényelmesebb benne maradni, mint erőt fordítani magunkra és a boldogságunkra, hiszen nem is olyan rossz az az ember, akivel élük...
Lassanként viszont már olyan adag méreg kerül a szervezetünkbe, ami felhalmozódva szinte egészen biztos, hogy megbetegít majd bennünket.
Lassan de biztosan ölő méreg az, amit a kapcsolat kényszerből fenntartása okoz...
Mérgezzük a lelkünket, mérgezzük a testünket, ami miatt nagyon negatív bajok is érhetnek majd bennünket, amikor már nem fér be több adag, amikor már szeretet helyett, mérgekkel telik meg minden tartályunk...
Belebetegedhetünk lelkileg és testileg is...nem éri meg.
