Minden kapcsolat ismerkedéssel kezdődik, és annak milyensége nagyban befolyásolja az utána lévő történetet.

Ugye a minőségi szex sem arról szól, hogy vágjunk a dolgok közepébe és azonnal eggyé válunk...

Van persze amikor igen, de a legtöbbször időre van szükség, főleg a napi hajtás után, hogy egymásra hangolódjunk, hogy úgy igazából megkívánjuk egymást...simogatásra, kedveskedésre, egymás dicséretére, bátorításra van szükség ahhoz, hogy önfeledt szerelmi játékban lehessen részünk.

Legtöbb esetben nem a közepén kezdjük...

Nincs másként ez egy párkapcsolat kialakítása során sem.

Ha azt szeretnénk elérni, hogy valakivel normálisan induljon és a későbbiekben is megfelelő kapcsolat alakuljon ki, akkor a legeslegelején kell kezdeni!

Először csak az előjáték és semmi több.

Az előjáték a párkapcsolatok kezdetén nem más mint egymás megismerése, feltérképezése.

Ahhoz, hogy egymásról minél többet megtudhassunk, nem kell többet tenni, "csak" beszélgetni.

Csakis tabumentes kommunikációval tárhatjuk fel egymás előtt a múltunkat, a személyiségünket, így nem szabad sajnálni sem az időt, sem az energiát, sem a  figyelmet a másiktól és semmiféle akadályt nem görgethetünk egymás elé, ha tényleg azt szeretnénk elérni, hogy megismerkedjünk.

Nem attól leszünk egymás számára ismerősek, hogy bejelöljük egymást a facebookon, nem úgy ismerjük meg egymást, hogy elmeséljük a korábbi sérelmeinket és pocskondiázzuk az előző partnereinket, még akkor sem ha lenne rá okunk.

Az már lejárt lemez, csak része a múltnak, így nem kell rá időt fordítani a jelenben, és a jövő sem szólhat róla.

Az előjáték csak arról szólhat, hogy az igazi énünket bemutatjuk, egymásról kellemes kép, összhang alakuljon ki!

Ne legyenek gátlásaink amikor bemutatjuk valakinek azt aki és ami vagyunk!

Ha falakat húzunk valaki elé, azzal csak gátoljuk azt, hogy közel kerüljön hozzánk és megette a fene az egész folyamatot már akkor, amikor még el sem kezdődött.

Csak ismerkedjünk! De minél alaposabban!

Közös programok, közös élethelyzetek azok amik közelítik egymáshoz az érdekelt feleket.

Minél több valós szituációt élnek át együtt, annál nagyobb az esély arra, hogy az ének felszínre kerüljenek.

Ahhoz pedig el kell telnie elég sok időnek, hogy ez sikerüljön...

Nem lehet naptárilag meghatározni, nem lehet határidőhöz kötni...nem szabad siettetni, de nem lehet örök időkig várni,  hogy majd megnyílik a másik...

Előjáték minden olyan történet, amiben ők együtt a főszereplők, így nem szabad sajnálni az egymásra fordított időt!

Az előjáték, még nem nevezhető alapozásnak...az még csak az építőanyagok gyűjtögetése...

Az előjáték során még nem terhelhetjük egymást messzemenő, távolba mutató tervekkel, elképzelésekkel, mert csak elijeszthetjük a másikat, ahelyett, hogy közeledést váltunk ki.

Az előjáték még csak ismerkedés, csak egymás kóstolgatása...

Nem történik több, mint egymásra hangolódunk, kicsit idomulunk is egymáshoz.

Nem szabad kihagyni és egyből nagy ötletekkel előállni, mert az lehet, hogy kártyavár lesz és összedől már az első konfliktus helyzetnél...

Meg kell tudni egymásról mindazt, ami később befolyásolhatja a kapcsolat alakulását, vagy annak minőségét!

Nem lehet belevágni a közös életbe, összeköltözésbe pár hónap járogatás után, addig amíg nem tudjuk, hogy nem megyünk-e egymás agyára az első hetekben-hónapokban.

Addig nem lehet még tervezni sem a közös, boldog jövőt, amíg nincs meg minden feltétele annak megteremtésére.

Ahhoz kifogástalan minőségű építőanyagra van szükség, ami mi magunk vagyunk...kell még szikla szilárd alap, amit majd csak azután tehetünk le ha megismertük egymást...és az építkezés csak akkor kezdődhet ha már szentül hisszük is azt amire vágyunk.

Csak akkor jöhet minden más, amikor az előjáték után vágyjuk egymást annyira, hogy minőségi együttléttel ajándékozhatjuk meg a másikat!

Az előjáték, még csak egy ismerkedés kezdete... még csak az első fejezet lehet egy új könyv lapjai között.

Nagy jelentőséggel bír, hogy mennyire ismerjük meg egymást és milyen mélységekig jutunk el akkor amikor elkezdünk vájkálni egymás lelkében...

Ha már az elején korlátozzuk a hozzánk férést azzal csak azt erősítjük meg, hogy nem fogunk elmélyült kapcsolatot kialakítani, mert a másik nem fér elég közel hozzánk.

Nem elég a testet simogatni, nem elég megismerni az erogén zónákat, nem elég a szépségben gyönyörködni és a legforróbb részeket megkívánni!

A lélek, a szív mélységéig kell eljutni ahhoz, hogy szerethessük és ne csak kívánjuk a másikat...

A belső értékeket tudjuk megbecsülni, értékelni és tisztelni, így nem elég a test szépsége, még akkor sem ha varázslatos...

Csal azután jöhet a kapcsolódás amikor már nem csak a szervek, hanem a lelkek is találkoznak...

Addig amíg ez nem történik meg, csak fizikai érintkezés van, csatlakozás nélkül.

Az előjátékkal érjük el, hogy valaki felfedezze bennünk azt ami kiváltja azt a reakciót, hogy belénk tud szeretni...vagy éppen az ellenkezőjét, hogy már az elején megtudja azt, hogy nem ő az akivel érdemes folytatni...

Előjáték nem csak a szexben szükséges!

Mindent el kell kezdeni valahol, és az ne a közepénél legyen!

A szex csak annyit ér előjáték nélkül mint egy lakodalom tyúkhúsleves nélkül...

Elfogadható, de nincs meg a kellő minőségű kezdet ahhoz, hogy annak aminek utána kellene jönnie, jól elő legyen készítve...

Hiszen a levesnek is az a szerepe egy többfogásos ebédnél, hogy előkészítse a helyet az utána jövő éteksornak, hogy azoknak megágyazzon...

Ha kihagyjuk az előjátékot, akkor csak futó pillantások,, felszíni érintések, egymás mellett elrobogó gyorsvonatok leszünk...és semmi több, semmi jobb.

Pedig mi minden lehet...

Csak elő kell készíteni jól mindazt ami jön, mindazt ami jöhet...

Éppen ezért az

Előjáték nem csak a szexben szükséges!