Minden bizonnyal mindenki hallotta már azt válaszként a feltett, "hogy vagytok?" kérdésre azt, hogy "elvagyunk"...

Mit jelent az, hogy elvagyunk?

Nagyon jellegtelen és üres jelentésű az amikor valakik csak elvannak...szó szerint mint a befőtt.

Elvagyunk, semmit nem is csinálunk ami érték lenne, semmit nem teszünk ami élményt hozna.

Elvagyunk passzívan egymás mellett mint két üveg lekvár a spájz felső polcán amiket egymás mellé raktak...

Elvagyunk, csak éldegélünk, semmi tűz, semmi emlékezetes...

Ha csak egy ilyen színtelen és rideg szóval jellemezzük a kapcsolatunkat azzal ki is jelentettük, hogy mennyire értékeljük.

Egy olyan kapcsolat amiben az ember csak el van, az nem sokat ér, mert hiányzik belőle minden ami a feldobottság, az egészséges egybe tartozás érzését megadná.

Nem békés egymás mellett élést jelent egy párkapcsolat, nem csak gyerekek vagyunk akik a torna sorban egymás mellett állnak és más közük nincs is egymáshoz...

Egy egészséges párkapcsolat azt jelent, hogy jól érezzük magunkat egymással, jól megéljük azt az időt amit egymással töltünk. Energiát, figyelmet, időt fektet minden fél abba, hogy pozitív élmény legyen mindenkinek.

Egymással és nem csak egymás mellett!

Egymás mellett el lehet ugyan lenni, de az csak ideig-óráig elég...hiszen bárki, bármikor leemelheti mellőle a szomszéd befőttet, hiszen csak itt van mellettem, azt sem tudom ki és mi ő...

Ha szeretjük azt akivel vagyunk, akkor már jól vagyunk, akkor minden perc, óra és nap örömöt jelent, nem passzív üzemmódban vagyunk akinek mindegy, hogy ki az aki mellette van.

Ha jól vagyunk akkor teszünk érte, hogy ez az érzés meg is maradjon...nem csak ma, hanem hosszútávon is.

Ha szeretjük azt aki mellettünk van, akkor látjuk benne a tartalmát is és nem csak azt látjuk meg meg ami látható, tudjuk milyen az íze, ismerjük a belső értékeit is.

Ha csak elvagyunk akkor semmit nem tudunk a mellettünk lévőről...akkor ő még csak egy ugyanolyan vagy hasonló semmitmondó, porosodó üveg mint mi magunk.

Tehát egy egészséges párkapcsolatban kell lennie tűznek, szenvedélynek, életnek, motivációnak, lendületnek ami már elég ahhoz, hogy ne lehessen úgy jellemezni az egészet, hogy elvagyunk!
Nem lehet passzívan élni senki mellett aki társunkká szegődött, még akkor sem ha nem tudhatjuk mennyi időre tette!
Nem lehet úgy kapcsolatban maradni valakivel, hogy minden mindegy!
Márpedig akik csak el vannak azoknak mindegy, nem is teszik varázslatossá az együttlétet.

Aki pedig tesz érte, hogy a kapcsolat minőségi legyen annak egyáltalán nem mindegy és nem is hagyja, hogy tartalom nélküli legyen. Megtölti élettel, ad neki lendületet, mozgásban tartja.

Ha csak annyival tudjuk összefoglalni egy kapcsolatunkat, hogy elvagyunk az már régen rossz, mert akkor nincs semmi amiről beszélhetnénk, nincs semmi amit örömmel megosztanánk másokkal...akkor már üres, érzelemtől mentes, rideg, élettelen...

Töltsük meg élettel minden kapcsolatunkat, éljünk benne szenvedéllyel, és adjunk meg mindent ami ahhoz kell, hogy ne csak élhető legyen hanem legyen benne motiváció a későbbi időkre is, hogy ne csak ellegyünk benne mint öreg nénikék a gyógyfürdőben!

Nem elég egymás mellé kerülni!

Tenni is kell azért, hogy együtt is maradjunk, tenni kell érte, hogy aki mellénk szegődött ne akarjon máshova kerülni, tenni kell érte, hogy mellettünk-velünk legyen neki a lehető legjobb és mindemellett magunknak is ő legyen az etalon mindenki más előtt!

Nem elég ellenni egy kapcsolatban, hanem mindenkinek jól kell éreznie magát benne!