Minden emberben valószínűleg felvetődött már a kérdés, hogy mi az a boldogság és, hogy lehet azt megteremteni...ha meg lehet egyáltalán teremteni

Mi a boldogság?

Csak egy érzés vagy több annál,

csak egy mosoly vagy több annál,

csak egy csók vagy több annál,

csak egy ölelés vagy több annál,

csak egy cél vagy csak egy álom?

A boldogság mindenkinek mást és mást jelenthet,de a lényege az ugyanaz.

Akkor vagyunk boldogok, akkor érezzük magunkat boldognak amikor nem folytatunk harcot önmagunkkal, amikor békében élünk önmagunkkal, amikor érezzük, hogy lelkünkben nyugalom van, amikor érezzük, hogy bennünk van a világ minden szépe és azt szeretnénk, hogy mindenkinek odaadhassuk, hogy mindenkivel megoszthassuk a bennünk eluralkodott érzést.

Tehát egy érzés az amikor boldogok vagyunk.

Nem lehet célként kitűzni, nem lehet megvenni!

Az amikor elhatározzuk, hogy boldogok leszünk az kissé groteszk, mert egy lelkiállapot nem elhatározható...

Nem ésszel fogjuk megvalósítani, nem az agyunkkal fogjuk elérni.

A boldogság nem elérhető, hanem megélhető.

Nem keresni kell, mert nem is lehet megtalálni...

Nem a jövőbe szóló terveink közé kell betenni...hanem benne kell élni.

Nem a célban leszünk boldogok, hanem az odavezető útnak kell szépnek lennie.

Nem lehet időponthoz kötni, hogy mikortól leszek boldog.

Amikor elengedi az ember a felesleges dolgokat a lelkéből akkor érzi a könnyedséget, a szabadságot, a boldogságot.

Amikor már nem ítélkezünk sem mások, sem magunk felett, amikor nem támasztunk felesleges elvárásokat másokkal szemben, amikor elengedünk mindent ami nem jó érzést vált ki belőlünk, akkor és csakis akkor érezzük meg.

Akkor vagyunk boldogok amikor a szürke hétköznapok nem ólomsúlyként nehezednek ránk, akkor vagyunk boldogok amikor mosolyogva ébredünk, amikor mosolyogva, könnyedén telik a napunk.

El lehet érni a boldogság állapotát ha szeretjük azt amit csinálunk, ha szeretjük és eltudjuk fogadni az élet minden történését.

Sokan azért nem boldogok, mert elszaladnak előle, illetve azért mert nem látják, nem érzik meg a nagy sietségben...

A boldogság nem tud utánunk rohanni, de még csak nem is szól, hogy "itt vagyok, élvezz"!

Ha te nem látod, nem érzed meg, akkor kimaradsz belőle...

Nem sikerélmény az amikor valamit szépnek látunk, vagy valamit kellemesnek érzünk...

A siker az elért, megvalósított cél...sokan összekeverik a boldogsággal.

Sokan még a kapcsolataikat is sikerorientálttá teszik...csak azzal valósítják meg akivel különféle célokat el lehet érni...

Sok ember azt hiszi, hogy a párkapcsolatoknak arról kell szólniuk, hogy sikert-sikerre halmozzanak és a külvilág felé az legyen sugallva, hogy

"boldogok vagyunk, mert van nagy házunk, van új kocsink, minden évben a Karib-tengeren nyaralunk"...

De amíg a vágyak elérése a cél, elszaladnak a boldogság elől...nem élik meg könnyeden a mindennapokat...minden csak arról szól, hogy hova, miből és mekkorát és mennyiért...

De amíg az ember csak tárgyi javakba fekteti, öli az energiáit, addig nem marad ideje, ereje a gyerekeire, a társára, a szerelemre...

Csak hajt, csak dolgozik...nyaral, saját autója van...de mégsem boldog.

A boldogságot akkor tudjuk érezni, amikor önfeledtek vagyunk...

Nem folytatunk folyamatos önkontrollt, nem terheljük magunkat különböző megfelelési kényszerekkel, nem mérjük, de nem is hasonlítjuk magunkat senki máshoz...

Minden olyan tennivaló, amit saját kedvünkből csinálunk, vagy ha alkotunk valamit, boldogságot okozhat.

Nem a cél az amikor boldogok vagyunk...miközben tesszük a kedves dolgainkat, akkor érezzük kitűnően magunkat, akkor vagyunk boldogok.

Szerelmünkkel sem akkor leszünk boldogok ha összeházasodunk vagy felépül a közös házunk...ha szeretjük egymást, akkor mindennap érezzük, mindennap átéljük...pedig csak úton vagyunk...de közös úton.

A boldogságot nem érezhetjük a célban, mert addigra még a nyelvünk is kilóghat a feladattól, amit végrehajtottunk...

Útközben ragad magával az érzés, akkor kerülünk eufórikus állapotba, akkor érezzük magunkat boldognak.

A boldogság, az maga a nyugalom.

Közben se stressz, se idegesség, se elvárás, se teher.

A boldogság az egyben elégedettség is...hiszen nem elégedetlenkedünk semmi miatt, nem keveselljük, de nem is sokalljuk mindazt amiben részünk van...mindenből pont annyi van, amennyi pont kellemes.

Ha elégedetlenek vagyunk egy párkapcsolatban, akkor valamiből vagy kevés, vagy sok van...

Ha keveselljük a ránk fordított időt, figyelmet, akkor nem vagyunk boldogok...javítani kell amit és amíg lehet...ha nincs rá mód, akkor pedig ki kell lépni belőle, mert ami nem boldogít az csak kihasznál vagy megaláz...

Akkor vagyunk boldogok, amikor használjuk magunkat...használjuk a tehetségünket, használjuk a kezeinket és a tudásunknak épp megfelelő feladatokat oldunk meg.

Nem csak azok boldogok akik lelki szegények...ők inkább csak alázatosak, csak irányíthatóak és csak befolyásolhatóak...mert annyira egyszerűek, hogy nincs is saját akaratuk vagy erős jellemük és hitük.

Széles látókörrel is lehetünk boldogok, még akkor is ha látjuk a világ hibáit és azoknak a  forrását...

Csak annyit és csak azt kell befogadni, ami nem terhes, nem vészjósló...

Ahol elégedetlenséget tapasztalunk az életünkben, ott ha tudunk változtassunk rajta...ha pedig a körülmény nem kiküszöbölhető, akkor a hozzáállásunkon kell változtatni!

H nem tetszik valami, akkor vagy változtasd meg vagy fogadd el!

A boldogság az elfogadást is jelent...elfogadjuk mindazt amink van és örülünk mindannak ami körülvesz.

Boldogok csak akkor vagyunk, ha nem ítélkezünk se más, se magunk felett...ha nem csak tárgyi javak elérése az életünk célja...ha nem csak sikeres párkapcsolataink vannak...

Egymás szeretete is boldogság...mert ha úgy szeretlek, ahogy vagy, akkor elfogadlak úgy, ahogy megismertelek...azt szeretem benned ami és aki vagy...elfogadom és szeretem minden hibádat, úgy ahogy te is az enyéimet.

Mi az, hogy boldogság?

Egy érzés...egy állapot...egy szarkaláb a szemed sarkában...egy mosoly az ajkaidon...egy szeretetteljes ölelés...egy hajnali rigófütty...egy becsapódó hógolyó...egy csokor virág...egy sereg focizó gyerek...

Minden helyen, minden időben átélhető, évszaktól, út és látás viszonyoktól függetlenül megtapasztalható...

Boldog vagyok.