Életünk folyamán többféle párkapcsolatban is lehet részünk mire eljutunk, ha eljutunk egyáltalán odáig, hogy na ez az igazi.

Ha valakiről azt érezzük, hogy csak a jó napjainkon akar találkozni, csak akkor akar velünk együtt lenni, akkor ő egy kapcsolatnak csakis a jó oldalait akarja velünk megélni és megosztani.

Nem kér a szürke, borongós, esetleg rossz kedvű hétköznap estékből, nem akar együtt tanulni a gyerekünkkel, nem akar teljes mértékben része lenni az életünknek.

Sokaknak elképzelhetetlen egy ilyen kapcsolat, amiben csak a jó élmények kerülnek megosztásra.

Akiknek ez idegen, azok a legtöbb esetben nem élnek teljes mértékben harmóniában önmagukkal, nem érzik magukat teljes értékű embernek és ezt a hiány érzetet egy másik ember jelen, és meglétével szeretnék pótolni.

Akinek kevés a heti egy-két, esetleg három randi, az joggal teszi fel a kérdését, hogy miért nem találkoznak többet, vagy egy bizonyos idő után miért nem költöznek össze?!

Erre a válasz roppant egyszerű,

nem kellesz eléggé.

Ha nem kellesz eléggé akkor nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, nem azért nem akarnak veled élni, mert a másik fél csajozni, vagy épp pasizni szeretne a szabadidejében!

Vannak emberek, akiknek igenis szükségük van egyedül töltött időre, amit arra fordítanak, hogy vagy a kedvenc hobbijukat csinálják, vagy olvasnak, vagy csak egyszerűen szeretik, ha egy kicsit elvonulhatnak a világ elől, aminek te is része vagy.

Nem kell őket háborgatni, siettetni, hogy legyen már ennél több!

Ha nem kellesz eléggé, akkor ne értsd félre, nem vagy kevés neki, ha nem akaszkodsz a nyakára, akkor sok(k) sem leszel.

Ha neked kevés az együtt töltött idő, akkor töltsd ki a tiédet, tedd teljessé az életed és már nem is fogod olyan nagyon erőltetni, hogy legyetek minél többet együtt, mert ráébredsz arra, hogy

JAJ DE JÓ EGYEDÜL IS LENNI!