Amíg a félelem a legerősebb érzés, amit érzel egy kapcsolatban, addig teljes mértékben kiszolgáltatott vagy. Kiszolgáltatod magad a kapcsolatnak és a körülményeknek, amiknek rettegsz az elvesztésétől.

Nem élsz, ha félsz.

Nem örülsz annak, ami most van, nem tudod szeretni azt aki ott van veled, akivel most osztod meg az életed.

Nem élsz, csak félsz.

Nem tudsz önfeledt lenni, nem tudsz elmerülni a pillanat varázsában, észre sem veszed...helyette a varázs elmúlásától, félsz, hogy felébredsz és a valóság már mást mutat az álmodnál.

Nem élsz, nem szereted, nem élvezed, mert mindezek helyett a félelmeid azok, amiket engedsz magadon eluralkodni.

Félsz, hogy véget ér...félsz, hogy elveszíted...félsz, hogy ismét elhagynak...félsz, hogy újra megcsalnak...

Félsz, hogy élsz.

Függőségi viszonyban vagy mindattól, amit elveszíthetsz, mert azokhoz méred és igazítod az életed, alárendeled magad az életnek, amit nem irányítasz, de nem is élvezel.

Nem élsz, csak félsz.

Nem tudsz örülni a mának, már előre mar, emészt a bánat. És amikor megtörténik a baj, akkor elégedetten dörzsölöd a markod, hogy te már előre tudtad, hiszen érezted...

Pedig, dehogyis érezted! Nem éreztél semmit előre, csak a félelmeid azok, amik olyan erősek voltak, hogy megvalósultak.

Nem arra kell koncentrálni, hogy miként és hogyan lehet valakit és vagy valamit elveszíteni! Ha ezekre figyelsz, akkor erre mennek el az energiáid és meg fog történni az, amitől félsz.

Amíg függsz valamitől, valakitől, addig a félelem is fennmarad.

Engedj el mindent amit félsz elveszíteni, ne legyél függőségi viszonyban semmivel, de még senkivel se!

Szar ha elhagynak, de a magad sorsát nehezíted, ha csak ő az, aki boldoggá tesz.

Ő előtte is jó volt életed.

Ő mellette még jobb életed.

Ő utána is lesz életed!

Ne félj a jövőtől, a jelent ne mérgezd a felesleges aggodalmaiddal!

Nem élsz, ha félsz!