Valószínűleg mindenki életében történt már olyan esemény ami megtörte, ami kedvét szegte vagy súlyosabb esetben az élethez való kedvét is elvette...
Mit tehet az ember amikor olyan, számára váratlan esemény éri, ami kizökkenti az addigi szokásos életmenetéből?
Mit lehet tenni amikor az addigi kísérőnk más kezét fogva megy a saját útján, ahelyett, hogy velünk jönne a korábbi közös úton?
Mit tehetünk amikor nem az történik, amit szeretnénk és hite vesztetten egyedül maradunk?
Mit tehetünk amikor pld egy választás után összeomlani tűnik egy álomvár, amit a hitünkből, bizalmunkból építettünk?
Akármi is legyen a történet, akármennyi is volt az az idő, akármilyen szép is volt vagy akármilyen szépet álmodtunk...ha eltűnt, ha elment, ha nem a mi terveink-vágyaink szerint történtek az események...egyet tehetünk csak.
El kell fogadni az események és az élet változását, venni egy nagy levegőt és lépni kell egy nagyot!
...és az élet megy tovább...
Hiszen mi is történt, mi az ami gátol, akadályoz, elszomorít?
Egy hozzánk méltatlan ember odébbállt...
...és az élet megy tovább...
Egy párt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket...
...és az élet megy tovább...
Mi az amit elvitt vagy elvett tőlünk?
A közös jövőt, az álmainkat...
...és az élet megy tovább...
DE...
Nem vette el az önmagunkba vetett hitet, nem vette el a napfényt, nem vette el a kora reggeli rigófüttyöt, nem vette el a virágzó fákat, nem vette el a szeretetre való képességünket...
...és az élet megy tovább...
Nincs okunk panaszkodni még akkor sem ha valaki úgy ott hagy mint eb a sza.át...ha valaki annyira sem becsül, hogy elénk álljon és azt mondja: "ennyi volt, nem tudok veled tovább élni"...
...és az élet megy tovább...
Akárki, akármit tesz...az legyen az ő baja, az ő felelőssége...ő lesz az akinek elszámolni valója lesz a világgal és önmaga lelkiismeretével...ő lesz az aki majd egy szép éjjel izzadságban fürödve ébred és rádöbben a tettének valódi súlyára...
...és az élet megy tovább...
Ha elment hát elment...fáj, de nem haltunk meg csak az álmaink foszlottak szét...csak egy közös jövőkép semmisült meg...
...és az élet megy tovább...
Ha csalással győztek, hát csalással győztek...na és akkor mi van...mindig, minden hatalmi harc, amióta világ a világ a pénzről, vagyonról és az uralomról szólt...
...és az élet megy tovább...
Nem veheti el senki és semmi a mosolyt az arcunkról, nem veheti el senki a reményt, a hitet tőlünk, amit egy szebb jövő iránt táplálunk...nem veheti el senki tőlünk saját magunkat!
A mai világban, ami mondhatni túlzottan elanyagiasodott, nagy veszteségként, személyes kárként élünk meg olyan dolgokat is amihez valójában semmi közünk, és valójában személyesen nem is tehetünk semmit a változtatásért...
...és az élet megy tovább...
Nincs okunk apátiába süllyedni azért mert nincs ott mellettünk az aki akit az útkereszteződés eléréséig boldoggá tettünk...ő arra ment, te erre...
...és az élet megy tovább...
Jönnek mások, jönnek szebbek, jönnek jobbak, jönnek megfelelőbbek...csak menni kell előre, hátra nézni csak a tükörben szabad, mielőtt kikerüljük, leelőzzük az egy helyben toporgókat vagy a múltban ragadtakat...
...és az élet megy tovább...
Semmi okunk nyavalyogni azért mert nem az győzött, akit a szavazatunkkal támogattunk...
Nem kell szeretni, nem kell szolgálni azt aki uralkodik...nem kell becsülni a zsarnokot...jönnek szebb idők, jönnek igazabb vezetők...
...és az élet megy tovább...
Mi, kis emberek, akik a legtöbben vagyunk és a legnagyobb hittel lettünk megáldva, személy szerint csak egyet tehetünk...
Bíznunk kell önmagunkban, tennünk kell amit meg kell tennünk, örülnünk kell a napfénynek, szeretve hallgatni a hajnalban velünk ébredő madarak énekét, örülnünk kell a hópelyhek csendes szálldogálásának, örülnünk kell az életnek...ami soha nem áll meg...
...és az élet megy tovább...
Velünk vagy nélkülünk azt mi magunk döntjük el.
Velünk halad ha azt választjuk, hogy minden kellemetlen, rossz vagy fájdalmas esemény ellenére képesek vagyunk tovább lépni a bajon, nem maradunk ott azon a helyen és abban az időben, ahol és amikor történt az ami kedvünket szegheti...
...és az élet megy tovább...
Nélkülünk repül el az idő és az élet, ha azt választjuk, hogy siránkozunk, ha a múlt sebeit nyalogatjuk, ha gyűlölködünk valakire csak azért mert megcsalt vagy elhagyott vagy nem az vezet akire bíztuk volna magunkat...
...és az élet megy tovább...
Csak egy tennivalónk van...karonfogva, megölelve, szeretve, megbecsülve, mosolyogva, énekelve vele menni...
Hiszen élünk, nem állhatunk meg, nem ragadhatunk le ott ahol valamit ráírunk az idő egyenesünkre...ma megtörtént, de holnap már múlt idő...egy hét múlva már csak egy emlék...
...és az élet megy tovább...
Ne tegyük a múltat jelenné, ne vívódjunk, rágódjunk azon, hogy mi lett volna ha...
Mert mi lett volna ha annak idején nem István négyelteti fel Koppányt?
Valószínű más lett volna a világ egy darabig... De mit számít ma már...
...és az élet megy tovább...
Kit érdekel, hogy akkor a múltban valaki letért az addig közös útról...régen volt, tán igaz sem volt...
...és az élet megy tovább...
Valaki csalt, vagy nem csalt a kártyán, hogy az átkos anyagi érdekeit megvalósítsa...más öröme úgysem lesz...
...és az élet megy tovább...
Nem a mi gondunk az, hogy valaki elment mert el kellett mennie...értsük meg, fogadjuk el...
...és az élet megy tovább...nélküle.
Ne csináljunk személyes érintettséget, gyűlölködést abból ha valaki nem becsülettel tartja fent a hatalmát!
Eljön az az idő, amikor minden zsarnokot vagy hazárdjátékost számon kérnek...
...és az élet megy tovább...nélküle.
Lesz majd olyan is amikor mi magunk már nem leszünk más, csak por és hamu...nem leszünk mások csak emlékek, elhomályosult fényképek...nem leszünk mások csak szép érzések valakinek a szívében, és egy, a szeme sarkából legördülő könnycsepp az arcán...
...és az élet megy tovább...nélkülünk.
De addig csak annyi dolgunk van, hogy örüljünk annak amik és akik vagyunk, szeressük azt akit csak tudunk, becsüljük azt aki megérdemli, tiszteljük azt aki kivívta, csókoljuk azt akinek kijár!...
...és az élet már megy is tovább...nem áll meg...rohan...repül...
Ragadjuk meg a karját és menjünk vele...fogjuk meg a szárnyait és repüljünk vele...pattanjunk fel a hátára és törjük be kedvünk szerint!...
...és az élet megy tovább...velünk...a végtelenbe...az örökké valóságba.
