Mai világunkban az emberek többség a negatív dolgok felé terelődött...

Ebben nagy szerepe van a médiáknak is, ahol csupa rossz hírrel szolgálnak.

Mindent megtudunk ami leégett, felrobbant, egyik celeb megcsalta a másikat a harmadikkal, mindent megtudunk arról mi zajlik a nagyvilágban.

A negatív hír a legnagyobb szenzáció!
Végül is mindenki felkapja a fejét arra, hogy brutális nagy tűz volt, vagy felrobbant egy gyár, vagy szakadékba zuhant egy busz...

Nagyon jól el lehet csámcsogni az ilyen híreken, nagyon lehet sajnálni azokat akik érintettek benne...

Azért jó hír a rossz hír mert az emberek nagy része szeret sajnálkozni, szeret panaszkodni és szereti ha őt is sajnálják...így legalább foglalkoznak vele is egy kicsit.

Legalább addig a figyelem középpontjába kerül amíg kiönti valakinek a szívét és elmondja kisebb-nagyobb, valós vagy vélt bajait...

Utána persze meghallgatja a jó tanácsokat és él ugyanúgy mint azelőtt, csak kicsit megnyugszik, hogy elmondhatta valakinek azt ami érte vagy ami a véleménye és érzése.

Mást sem látunk a tv-ben, mást sem hallunk a rádióban csak katasztrófákat, baleseteket, esetleg pártok és jeles képviselőik vitáit, mindegyik csak sajnálja, hogy nem ő az aki bezzeg másként csinálta volna...

Az ma már nem is számít hírnek, hogy valahol egy névtelen kis faluban mennyi szép gyerek született vagy, hogy Józsika már jár, Pistike pedig túl van a szalagavatón, vagy a Laci milyen szép helyen volt kirándulni...

Ma ha valaki a

"- Hogy vagy?" kérdésre  azt válaszolja mosolyogva, hogy

"Köszönöm szépen a kérdésed, jól vagyok!"

Akkor arra máris ferde szemmel, hitetlenkedve néz az emberek többsége, nem tudja elhinni azt, hogy valaki jól is lehet akkor amikor annyi de annyi rossz dolog történt épp ma a világon...

Amikor felteszik neki a kérdést, hogy mitől van jól, akkor csodálkoznak a válaszán, ami csak annyi, hogy ilyen szép napon csak jól lehetek.

Aki jól van, annak szinte bizonyítékokat kell felsorakoztatnia, amikkel igazolhatja az állapotát, de majdnem veszekedve kell mondania, hogy

-De tényleg!

Sok ember meg sem érti, hogy valaki csak úgy, indok nélkül is érezheti jól magát.

Vannak akik hagyják magukat manipulálni és érzékenyen érinti őket minden olyan hír ami negatív, így nem csoda ha mindig rosszul vannak, mindig csak panaszkodnak, mindig tudnak valami negatív hírrel szolgálni...

Nem kell sok ahhoz, hogy jól érezzük magunkat!
Elég, hogy reggel felébredünk, elég ha munkába menet sétálva észrevesszük milyen szépen kel fel a nap, milyen szépen csiripelnek a rigók...

Nem kell hozzá különösebb ok, hogy jól legyünk.

Elég ha nem fáj, elég ha tudok levegőt venni, elég ha tudok zenét hallgatni, elég ha tudok dúdolni egy épp aktuális kedvenc slágert.

Még szerelem sem szükséges, nem alapfeltétel a jól vagyok állapot létrehozásához.

Persze jobb ha van, de nem feltétel.

Nem szükséges párkapcsolatban élnünk ahhoz, hogy ránk találjon az érzés, hogy jól vagyok, egész vagyok és most ez a legjobb dolog ami történhet velem.

Mindig örülni kell a pillanatnak amiben élünk. A jó és szép dolgokat kell észrevenni!

Ki lehet szűrni a ránk káros hatást gyakorló műsorokat, helyette el lehet menni sétálni ahol látni és hallani lehet azt ami kell az ember lelkének a békéjéhez, az pedig az amit csak akkor veszünk észre ha lelassulunk és nem rohanunk át egy parkon!

Akkor is lehet jól valaki ha egyedül él, nem azért mert megszokta vagy nincs más perspektíva, hanem mert megtanulja értékelni és szeretni azt az időt amit együl tölt el és megtölti kedvére való dolgokkal.

Lehet csodálkozni azon, hogy valaki jól van miközben annyi de annyi panaszkodásra okot adó téma van.

Legtöbb esetben csak el kell dönteni, hogy mostantól jól vagyok.

Ha eldöntjük akkor a szép érzések fognak dominálni az életünkben és nem fogjuk hagyni, hogy igazából ránk hatással nem lévő ügyekkel is foglalkozzunk.

Kicsit le kell egyszerűsíteni az életet ha jól akarunk lenni!

Nem kell hagyni, hogy a negatív érzéseink kerítsenek hatalmukba!

Ha kérdezik nem lehet más a válasz csak annyi, hogy

-Köszi, jól vagyok! De tényleg!