Lélekről,testről,szívről,emberről

Lélekről,testről,szívről,emberről

Jó munkához idő kell...

2018. január 23. - Molnár Csanád

Nyilvánvaló tény, alapigazság, hogy mindenre és mindenkor időt kell fordítani ha nem csak elkezdeni akarjuk hanem élvezni is szeretnénk a gyümölcsét.

Nem elég megvenni egy gyümölcsfát, nem elég csak úgy hűbelebalázs módjára kirakni a kertbe majd lesz vele valami alapon...

Nem fog se megeredni, se megnőni és soha nem fog termőre fordulni.

Nem elég szakértő módjára elültetni, nem elég visszavágni a gyökereit.

Gondozni, metszeni, permetezni, öntözni kell ahhoz ha azt szeretnénk elérni, hogy szép legyen és az egészséges termését is fogyaszthassuk!

Nem elég elültetni.

Ki kell karózni, hogy ne döntse ki az első szellő!
Ha ügyesen csináljuk akkor még a viharokat is kibírja.

Nem lehet sem kihagyni sem felcserélni a lépcső fokozatokat!

Ha mindent úgy csinálunk ahogy kell, ha nem sajnáljuk tőle sem az időt, sem az energiát akkor meg fogja hálálni a gondoskodásunkat és szépen megered, megerősödik, a kellő idő eltelte után szép termést fogunk szüretelni róla, fogyaszthatjuk a gyümölcsét.

Ugyanez vonatkoztatható a párkapcsolatokra is.

Itt is mint minden esetben időnkkel, energiánkkal, figyelmünkkel fizetünk a párunkért.

Ha sietünk, ha kapkodunk, ha nem szentelünk rá elég időt akkor soha nem ered meg, soha nem erősödik meg és soha nem lesz gyümölcse.

Nem lehet kihagyni az alapos megismerését egy embernek aki belép az életünkbe, nem lehet alapok nélkül közös jövőt tervezni.

Hiszen ha nem hagyunk időt arra, hogy az ember megmutathassa saját magát mindenféle élethelyzetben akkor nem ismerjük meg.

Ha kihagyunk lépéseket akkor vagy kényszer érett termés lesz vagy kellő rögzítés hiányában az első tavaszi szellő is kifordítja a helyéről.

Ha nem metszünk akkor ugyan megél a kis gyümölcsfánk...valamilyen termés is lesz rajta, de csak egy elvadult egyed lesz ami nem fog sem fejlődni sem minőségi gyümölcsöt teremni.

Ha nem permetezzük és nem vigyázunk rá, akkor könnyű prédája lesz a kártevőknek és hamar pusztulásra lesz ítéltetve...

Ha egy párkapcsolattól is sajnáljuk az időt, nem adunk esélyt arra, hogy kibontakozhasson akkor ideje korán szétesik vagy csak kényszerből lesznek együtt a benne lévő felek.

Nem lehet tessék-lássék módon együtt lenni senkivel, bele kell tenni magunkat 100%-kal a kapcsolatba, vigyáznunk kell rá, felelősséggel kell ápolni és gondozni!

Ha nem fordítunk kell időt rá akkor a párkapcsolat sem fog megerősödni és nem lesz termése amit majd élvezhetünk.

Nem elég belépni valakinek az életébe, nem elég egy kapcsolatot létrehozni, nem elég testileg közel kerülni egymáshoz.

Ha úgynevezett komoly kapcsolatot szeretnénk azért tenni kell!

Nem elég hazavinni, nem elég ágyba bújni valakivel ahhoz, hogy ő a párunk lehessen!

Amíg nem figyelünk oda arra nap mint nap. hogy miként fejleszthető a kapcsolatunk addig csak "elvagyunk" fokozatban maradunk...és ha nem lépünk időben akkor ott is ragadunk.

Amíg nem fektetünk bele kellő energiát a másikba addig nem fog közel kerülni mert nem tud közelebb kerülni, hiszen nincs rá sem ideje, sem lehetősége.

Nem az ágyon keresztül vezet az út egymáshoz!

Ha sietünk és nem a kellő ismeretség után megtörténik a testi kontaktus akkor nem is tettünk szinte semmit azért, hogy a termését fogyasszuk így ő nem is lesz becses számunkra.

Annyira fogjuk csak értékelni mint amikor kiválasztottunk egy szép almát a piacon amit azonnal fogyaszthatunk.

Szeretni kell gondozni, ápolni, nevelni, vigyázni!

Nem jó az az alma amibe azonnal beleharaphatunk, ami tálcán kínálja magát!

Az a gyümölcs lesz az igazi amelyiknek a fáját mi magunk ültetjük, neveljük, ápoljuk, gondozzuk, tehát teszünk érte, hogy szép legyen, hogy virágba boruljon és termőre forduljon!

Az elejétől a végéig mindent meg kell tenni érte így a szüret sem fog elmaradni!
Ha pedig a legjobb kertészek vagyunk akkor az sem fordulhat majd elő, hogy más tépi le azt a legszebb, legértékesebb gyümölcsöt amiben olyan sok munkánk van!
Ha megadjuk azt amire szüksége van akkor csak nekünk fog virágozni, csak nekünk adja termését, mi magunk leszünk az aki szüretkor megtöltetheti az éléskamrát a szeretetnek gyümölcsével.

Jó munkához, terméshez, boldog párkapcsolathoz idő kell!

Az idővel, a lehetőséggel mi magunk gazdálkodunk.
Rajtunk múlik, hogy mit adunk meg neki és az is, hogy mit kapunk cserébe a fáradozásunkért.

Akinek nem ér meg annyit egy szép gyümölcsfa vagy egy párkapcsolat, hogy tegyen is érte az bele se kezdjen, menjen és vegyen készen olyat amilyet kap a piacon!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://molnarcsanad.blog.hu/api/trackback/id/tr5213596541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása