Miért is maradunk az mellett, akivel egyáltalán nem vagyunk boldogok? Miért nem vagy nehezen váltunk, ha nem érezzük jól magunkat? Miért nem vagy nehezen lépünk tovább, ha azt érezzük, hogy le és visszahúz? Miért nem haladunk, miért inkább maradunk? Mert megszoktuk, lassú átmenettel egyre…

Mindenki hallotta már és ismeri is a fenti igazságot, de nem biztos, hogy találkozott vele. Joggal várjuk el, hogy úgy viszonozzák a közeledésünk, ahogy mi is megtesszük, hiszen ha mindent beleadunk, akkor a másiktól is elvárhatjuk. Ha nem olyan a fogadj Isten mint az adjon Isten, akkor sincs nagy…