Sokan, sokféleképpen kezdik az ismerkedést, amikor odajutnak, hogy új párkapcsolatot kezdenek létesíteni...

Fiatal korunkban, nem olyan sok a mondanivalónk, mint felnőtt fejjel, főleg nem a múltunk az, amiről beszélünk.

Amikor még csak jövőnk van, akkor nyilván azzal próbáljuk meg elcsavarni az illető fejét, hogy minél érdekesebb, minél színesebb, minél jobban vonzó jövőképet vetítünk le neki, és mást sem teszünk csak agitálunk magunk mellett, hogy de jó vásárt csinál, ha bennünket választ.

Aki részesül abban a "szerencsében", hogy fiatalon sikerül olyan párt választania, aki élete végéig elkíséri, annak nem kell többet foglalkoznia azzal, hogy "eladja"magát egy vadidegen embernek, kivéve ha egy állásra pályázik.

Felnőttként kicsit másképpen zajlik egy ismerkedés.

Ekkorra már az lehet a legvonzóbb, amilyen volt az eddigi életünk, és főleg az, hogy azt milyen minőségben éltük.

Sokat számít, hogy az adódott problémákat megoldottuk-e és ha igen, akkor azt, hogyan tettük.

Értékünket növeli, ha pozitív életszemlélettel rendelkezünk és ha nem hagyjuk, hogy a bajok kifogjanak rajtunk, de vigyázzunk, hogy a ló innenső oldalán maradjunk, és ne menjünk át önimádatba, azért túlzottan ne dicsérjük magunkat, azt majd ő megteszi, ha tetszik neki a beszámoló!

Akinek már komoly előélete van, annak már komoly történetei is vannak, amiket tálalhat úgyis, hogy azokból csak az előzetest, az okokat és végül a megoldásokat osztja meg a kiválasztottal.

Ez lenne a helyes, mert felesleges és tiltott idő pocsékolás az, hogy az egész történetet, főleg a rossz részeket is elmondjuk neki.

Vannak viszont olyanok is, akik nem spórolnak a szavakkal, és töviről-hegyire részletesen elmesélik az egész életüket, nem hagyják ki azokat a részeket sem, amiben az exeket kell éppen ócsárolni, vagy a svájci frank alapú hitelt anyázni...Mindenkit szidnak, mindenkit elmondanak mindennek...

Ezt tulajdonképpen azért teszik, mert nincs is más mondani valójuk, az egész életüket csak annyira értékelik, amennyire mások tettél velük. Ők nem érdekes, sőt olyan emberek, akiktől a legjobb minél előbb megszabadulni, mert csak panaszkodásban lesz részünk, ha mellettük maradunk.

Azt pedig senki nem akarja, hogy panaszirodának használják.

Szigorúan tilos a részletekbe menően elmondanunk a korábbi életünk gondjait, bajait és problémáit!

A Te gondod, egyedül a tiéd, te szerezted, vagy éppen csináltad, ne akard azzal elhárítani a felelősséget, hogy más nyakába varrod!

Ha pedig elmeséled az összeset, akkor nem teszel mást mint megosztod, elosztod, így az si kap belőle, akinek semmi szüksége rá.

Tartsd meg a gondod, de még jobb ha megoldód, amit már akkor tegyél meg, amikor még a látóhatáron sincs senki.

Ha pedig megoldottad, azonnal érdekesebb, értékesebb ember leszel, mert már a megoldást fogod elmesélni.

Az pedig mindenki számára vonzóbb, érdekfeszítőbb téma, mint a bajaid ecsetelése...