Egy párkapcsolatban lehetnek és szinte törvényszerűen vannak olyan periódusok, hogy hullámvölgybe kerül az egész...elveszettnek érezzük a korábbi szerelmet, kihunyni érezzük a lángot, és még a parazsat sem igen találjuk, amiből újra lehetne éleszteni.

Sok párkapcsolat zsákutcába kerül, mert elveszett vagy természetessé, megszokottá válik a törődés, hétköznapi jelleget öltött, és így már elhomályosult a szenvedély, még a szex is rutinszerű műveletté vált...

Az is a boldog párkapcsolat ellen szól, hogy túl sok körülmény szól az ellen, hogy a benne lévő felek önfeledt szerelmet adhassanak és abban részesüljenek, túl sok teendő, túl sok dolog van, ami nem arról szól, hogy boldog emberek legyenek.

Nagy a sikerhajhászás...nagy a vonzereje a nagyobb háznak, újabb kocsinak, amiért több munkával és még több áldozattal hozzá lehet jutni, de mindez a párkapcsolat rovására megy, mert attól veszi el az időt, a figyelmet és az energiát.

Idővel meg lehet az álomház, a szép és új autó...de közben nincs törődés a másikkal...sikereket érünk el, de boldogok nem lehetünk, mert nem is foglalkoztunk azokkal, akikkel minden perc öröm és boldogító.

A nem törődés, a figyelem elmaradása odáig vezethet, hogy a párkapcsolatban élő felek már nem is keresik azt, hogy egymást hogyan tehetnék boldoggá...nagy nyaralásokkal, nagy ajándékokkal (amiknek az eléréséért még többet kell dolgozni) igyekeznek pótolni az elmaradt szeretetet...ami csak látszat, egy dolog amivel lehet villogni mások előtt, hogy ezt is megadtuk valakinek...

De a nagy ajándékok, túl nagy dolgok eléréséért túl nagy áldozatot hozunk...odaadjuk cserébe a boldogságunkat és a párunk boldogságát.

Ha pedig egy kapcsolat nem a boldogságról szól, akkor súlyos hiányállapot fog jelentkezni és szeretet-figyelem éhes emberek fognak együtt lakni, de csak annyi közük lesz egymáshoz, hogy egy a bejelentett lakcímük és, hogy olykor-olykor feltűnnek közös fotókon a facebookon vagy az instagramon, amikor épp a Föld túlsó oldalán vannak egy álom nyaraláson...két hétig, vagy tíz napig...teljesen mindegy meddig, mert az év több 250 napján nem boldogok...

Amelyik kapcsolatban a felek nem érzik magukat boldognak vagy legalább az egyik kevesli a figyelmet, nem kap elég szeretetet, akkor vagy besavanyodva él 250 napig, amíg eljön a nyaralás, a szabadság ideje...vagy külső forrásból pótolja azt, amit otthon nem kap meg...

Nem az a lényeg, hogy meddig tart a kapcsolatunk,

nem az a lényeg, hogy hány évig vagyunk együtt,

nem az a lényeg, hogy meddig tudjuk kifelé, az ismerősöknek a tökéletes is sikeres család képét mutatni,

nem az a lényeg, hogy tíz egész napra hova jutunk el együtt...

Az a lényeg, hogy a maradék 250 napban mit csinálunk, hogy élünk, meddig jutunk el egymás megismerésében, hogy tudunk-e boldogok és önfeledtek lenni valakivel, akinek nincs nálunk nagyobb vágya.

Az a lényeg, hogy a bemutatott fotókon kívül, hogy élünk, hogy látjuk-e elég sűrűn annak az arcát, akit szeretünk.

Az a lényeg, hogy boldogok lehessünk egy sima szerda este is, amikor nem történik semmi olyan amit megoszthatunk mással, amikor nem történik semmi olyan ami látványos vagy sikeres...csak boldogok vagyunk, mert együtt vagyunk.

Nem az a lényeg, hogy naptári egységben mérve meddig tart a kapcsolatunk.

Az a lényeg, hogy az együtt töltött időben meddig jutottunk el egymással, meddig engedtük be a másikat a bensőnkbe, meddig engedtük őt be a szívünkbe...

Nem az a lényeg, hogy meddig nyújtjuk a rétest, hogy meddig és hányszor melegítjük fel a káposztát...hogy meddig toldozzuk-foltozzuk a szakadásokat...

Csak az a lényeg, hogy boldogok maradjunk.

Ha valaki nem adja meg a boldogságot, mert fontosabbak neki azok a körülmények, amikkel dicsekedni lehet, akkor mellőle menni kell, mert nem lehet örök várakozásban élni, nem lehet 250 napig várni arra, hogy jól érezzük magunkat!

Nem az a lényeg, hogy meddig tartható fenn, de közben belülről már rohad...

Az a lényeg,

hogy akarjatok akár hétköznap esténként is őrültek lenni,

hogy akarjatok játszótársak lenni,

hogy akarjatok semminek örülni,

hogy akarjatok gyerekszívvel fontosnak látszani,

hogy akarjatok együtt kavicsokat dobálni és akarjatok együtt örülni a hullámoknak,

hogy akarjatok együtt bolondok lenni!

Nem az a lényeg, hogy meddig tart és hogy hány napig, hány évig vagyunk együtt!

Hanem az, hogy meddig vagy boldog mellette, vele...vagy nélküle!