Lélekről,testről,szívről,emberről

Lélekről,testről,szívről,emberről

Félig? Ne!

2017. december 11. - Molnár Csanád

Nem szeretem azt a kifejezést,hogy csak félig hajtunk végre valamit.

Milyen az a vers,milyen az a regény aminek csak rövid részletét olvassuk?

Milyen véleményt alkotunk egy filmről aminek csak a bemutatóját láttuk?

Ha csak egy rövid részlet az amit ismerünk valamiből akkor jobb esetben felkelti az érdeklődésünket,rosszabb esetben elfelejtjük elolvasni,megnézni...elhaladunk mellette.

Milyen az a szoba amit félig kifestünk,félig nem...

Félkésznek nevezzük optimista esetben de rumlisnak,átmenetinek ha reálisan látjuk.

Ugyanez vonatkozik párkapcsolatban is.

Félig nem lehet benne lenni.

Legalábbis annak nem aki kapcsolatként kezeli.

Van aki csak félig adja magát,félig árul el magáról dolgokat,félig tárja fel önmagát.

Ha úgy vagyunk együtt valakivel,hogy csak demó változatot enged meg magából,akkor csak felcsigáz,felizgat,felkelti a vágyat,fokozza az érdeklődést...

Ha csak előjáték van beteljesülés nélkül akkor is csak fél eredmény van...

Félig nem lehet benne lenni egy kapcsolatban. A Balaton sem arra való,hogy a lábunkat áztassuk,mossuk meg benne!

Akkor szép és jó ha érezhetjük testünk minden részletén a selymességét,akkor jó ha úszhatunk benne,ha élvezhetjük minden porcikánkkal.

Ilyen a kapcsolat is.

Vagy teljes vagy semmilyen.

Aki félig lép bele az minket is csak félig akar.

Tehát nem egészen!

Aki pedig nem egészen akar az mit akarhat?

Csak annyit és csak akkor és csak úgy,amennyi és amikor és ahogy neki jó.

Nem félemberek vagyunk,nem csak tárgyak amikről leválasztható bizonyos előnyös rész,nem szőlőfürt vagyunk amiről leszedhetőek a legszebb szemek...

A maradék nem kell,csak a szép,csak a jó...csak a fele.

Még a piacon is megszólják ha leszedi a fürtről a szemeket...

Emberből csak egész kapható és egész adható.

Egy és oszthatatlan.

Aki csak félig kér,akinek csak a fele kell az nem érdemli meg az egészet.

Vannak hibáink,vannak kevésbé előnyös tulajdonságaink,amiket ha lehámozunk magunkról akkor már nem is mi vagyunk.

Akinek csak a legelőnyösebb fele kell valakinek annak nem az ember kell hanem csak egy bizonyos része,ami őt kiszolgálja vagy élteti.

Félig ne gyere,félig ne nyiss be,félig ne ülj le,félig ne maradj!

Házam előtt ne sétálj az ablakom fürkészve...ne állj meg a küszöbön ha már benyitottál...helyezd magad kényelembe ha már leültél és ne pattanj fel mert sietsz...maradj mert maradhatsz!

Gyere egészen,gyere teljes lényeddel,gyere minden hátrányoddal,hozzad minden terhedet,gyere egész lényeddel!

Félig ne gyere!

Úgy nem lehet,hogy elindulsz és megállsz,bejössz és már kimész,leülsz és már felállsz...

Ez így csak egy rövid pár kockás bemutató verzió belőled.

Az pedig mint tudjuk édes kevés egy emberből.

Én nem akarlak félig,nem ölelhetlek félig,nem szerethetlek félig.

Nekem csak egész kell,osztozni pedig nem osztozkodhatok,mert akkor félő,hogy csak a kissé possadó és rothadó szőlő szemek jutnak...

Fél nem kell csak egész.

Gyere egészen,ne félig!

 Aki nem jön csak félig az nem képes sem odaadni magát egészen sem elfogadni a másikat egészen...fél ember fél megoldásokkal...

Abból meg nem kérünk.

Ne gyere félig,ne szeress félig,nem maradj félig!

Ne nyújtsd felém a kezed ha nem ölelsz át csak megérintesz,ne nézz a szemeiddel ha nem látom bennük a vágyat értem,ne szólj a száddal ha nem csókolsz vele,ne add a tested ha nincs benne a lelked!

Fél ember nem kell!

Nem lehet választani,hogy melyik felét kérem...

Nincs olyan,hogy félig.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://molnarcsanad.blog.hu/api/trackback/id/tr4013473627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása