Lélekről,testről,szívről,emberről

Mit akarhat,mit engedhet meg magának az ember?

2017. december 07. - Molnár Csanád

Mit akarhat az ember amikor elválik,ő az aki neveli tovább két gyermekét?

Mit akarhat az ember amikor egyedül lett,egyedül él tovább anélkül akivel valamikor hűségesküt fogadtak egymásnak?

Az ember amikor elválik és helyre állt a lelki békéje,nem akar mást mint újra szeretni,újra szeretve lenni,újra tartozni valakihez.

Tartozni valakihez akit újra tud szeretni és aki viszonozza az érzelmeit.

Szeretetre éhezik,vágyik a Nő után.

A Nő után aki újra teljessé teszi az életét,aki újra méltó társa lehet.

Nagy kérések,nagy vágyak? Pusztán álmok maradnak vagy lesz,lehet-e belőle valóság?

Nehéz sors az amikor egyedül kell tovább építeni egy olyat amihez két ember szükséges a teljes siker elérése érdekében.

Fel kell nevelni,el kell indítani,példát kell mutatni gyerekeinknek.

Jó példával kell elől járni,példaképnek magunkat beállítani.

El kell követni MINDENT ahhoz,hogy minél kisebb mértékben érezzék meg az elválást!

Eközben magunkra annyi időnk és energiánk fog maradni,hogy szinte semmi önös szórakozásra nem számíthatunk.

Ez nem baj,mert ők a mindenünk,ők a legfontosabbak az életünkben!!!

Idővel minden bizonnyal elkezdünk újra ismerkedni,hiszen nem élhetünk remete vagy apáca életet.

Alakulgatnak ki kapcsolatok,hiszen nem vagyunk antiszociális lények de a kezdeti sikerek után idővel a kapcsolataink félbe szakadnak.

Egyik sem fejlődik olyan szintre amilyen szintre fejlődnie kellene ahhoz,hogy akár évekig vagy életünk végéig tartson.

Nem tudunk kellő időt ráfordítani,nem tudunk elég energiát belefektetni...

Otthon várnak ők.

Otthon várnak,még esti mesét kell olvasni...

Otthon várnak a teendők...

Otthon várnak ők.

Nehéz így kialakítani olyat ami jövőképet is tud nekünk alkotni.

Az ember idővel elgondolkozik azon,hogy egyáltalán megengedheti-e magának azt a luxust,hogy van barátnője,bele fér-e az életébe és az érzelem világába egy új,egy külső személy...

Egyszer csak lejjebb adja az elvárásait és már nem is szerelmet keres,nem társat kutat...csak egy partnert akivel olykor-olykor találkozik és kielégítik testi kívánalmaikat.

Nincs ezzel baj mindaddig amíg egymásba nem szeretnek. Akkor már szeretnének többet együtt lenni,több időt egymásra fordítani... De nem lehet.

Neki gyerek,nekem gyerek...

Kivitelezhetetlen vállalkozás.

Vagy elfogadja az ember,hogy neki nem lehet olyan,hogy közös jövő valakivel vagy rágódik,őrlődik és szenved.

Aki elfogadja az életét úgy,ahogy van és továbbra is a gyerekei érdekeit tartja szem előtt az hagyja elmenni egyik nőt a másik után.

Nem fogja hagyni,hogy a gyerekei bármiben is hiányt szenvedjenek,ideje java részét meghagyja nekik.

Inkább marad örök egyedüllétben,szétszakadni nem tud...

Könnyedebb,kötelezettségek nélküli kapcsolatok lesznek azok amiket megengedhet magának...

Szeretővé válik...

Nem azért mert nem akar vagy alkalmatlan normálisnak tartott emberi párkapcsolatra hanem nem engedheti meg magának.

Szeretet éhségét kielégíti azzal,hogy van is meg nincs is partnere.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://molnarcsanad.blog.hu/api/trackback/id/tr3713453195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.